Kezdőlap
Bemutatkozunk
Látnivalók
Kezdőlap
Bemutatkozunk
Látnivalók
Gyöngyössolymos
A Kis-hegy déli lába alatt elterülõ községet Gyöngyöstõl 4 km-re északra, a Dél-Mátrában találjuk meg a Nagy-patak völgyében megbúvó települést. Kis-hegy 383 m-es tömbje, illetve annak délnyugati letörése, a Csák-kõ. A környezõ Mátraaljai hátságok kedvezõ fejlett szõlõkultúra kialakulását biztosította. A településnek 1903-ig Solymos volt a neve a ma több mint 3200 lelket számláló falunak. Közúton közelíthetõ meg, a gyöngyösi vasútállomás esik hozzá a legközelebb. Nevének korai alakjai: Solumus, Solimus. 1212-ben, II. Endre adománylevelében említik elõször. Történelme során nagyrészt az egri püspöksédhez tartozott. Már a XIV. században a birtok tekintélyes részét adta a szõlõ. Õsi mesterségeik közül említhetõ a molnárkalács sütése és az erdõ közelsége miatt a fafaragás. Fakanalakat, lapátokat, fogasokat faragtak. A lakosság megélhetésének biztosításához egyéb tevékenységeket is folytatott. Ezek az erdõ- és fakitermelés, vasútüzemi munkák, kõbányászat, kõfaragás. Lakossága a tetszetõs és sokszínû népviseletû palócok nagy családjához tartozik. A falu nevezetességei közé tartozik az 1400 táján épült temploma. Különösen figyelemre méltó a templom terméskõbõl épült késõi Árpád-kori gótikus tornya. A templommal egy idõben épült a plébániaház. Említhetõ még az általános iskola épülete, amely 1783-ban épült késõ barokk stílusban. Természeti ritkaság a vulkáni dagadókúp, a 388 m magas Kis-hegy. A nagypatak mentén fekvõ település kedvezõ adottságai révén az aktív pihenés, a vadászat, a turizmus gazda lehetõségeit biztosítja. Újabb lehetõségeket biztosíthat az itt élõknek a beinduló falusi turizmus, a falusi vendéglátás. Szeptemberenként itt rendezik meg a "Solymosi szüretet" Az észak-déli irányú fõ közlekedési útvonala Gyöngyöshöz kapcsolja, ennek kapcsán kell megemlíteni az erdõgazdaság keskeny nyomtávú vasútját is, mely korlátolt személyszállító funkcióval rendelkezik. Újabban a 24-es fõúthoz kelet felé saját bekötõúttal kapcsolódik.